�jf�lt �t�tt az �ra

Csak utazni szeretett volna

            �jf�lt �t�tt az �ra. A forr�, ny�ri �jszak�n senki sem hagyja becsukva az ablak�t. Most senki nem f�l bet�r�t�l, aki �rt�keket vagy legrosszabb esetben lelkeket is vinne mag�val. Csak egy ember nyugtalan, nem tal�lja a hely�t. P�rszor �tfordult az �gya m�sik oldal�ra, ellenben �lom nem j�tt a szem�re. Gondterhes �jszak�k ezek, m�gpedig olyan id�szaka ez a napnak, amikor egyes szem�lyek �tgondolj�k aznapi, vagy ak�r az eg�sz addigi �let�ket. T�rt�net�nk f�h�se is egy volt a „gondolkoz� elm�k t�rsas�g�nak”. Alig m�lt 20 �ves, ezt a k�t �vtizedet is tanul�ssal t�lt�tte, nem volt komoly kapcsolata, nagy buliban sem vett r�szt, r�szeg sem volt. Mindig egy c�l lebegett a szeme el�tt: befejezni az iskol�t min�l jobb eredm�nnyel. M�g nem is �lt igaz�n.

            Fel�lt a fekv�hely�n, majd megkereste a l�b�val a papucs�t. L�mp�t nem oltott. Odabotork�lt a szekr�ny�hez, kinyitotta. Az els� ruha, ami a kez�be akadt, azt kir�ntotta, az �gyra dobta. Majd lassan �lt�zk�dni kezdett. F�l �ra is beletelt, mire v�gzett. A szoba m�sik v�g�ben volt a szeme f�ny, a kincse, a mindene, a git�rja. Megragadta �s a tokj�ba cs�sztatta. N�mi p�nzt is keresett, nem sok volt.

            M�r egy �ra is eltelt �jf�l �ta. Ilyenkor bontakozik ki a s�t�tb�l egy alak. Lassan mozog, egyre nagyobb �s nagyobb. Nem tudjuk, mi c�l vezeti. Egyben viszont biztosak lehet�nk, elhagyja a v�rost. Lass� l�pteivel nem ver zajt a macskak�ves �ton. Otthonosan mozog, ismer minden oszlopot, h�zat.

            �pp egy sik�tor el�tt halad el. Valami megmozdult. Az ismeretlen megijedt. M�ly l�legzetet vett, majd a zaj forr�sa fel� indult. Az egyik kont�ner, a m�sik ut�n bukkant el�, majd elt�rt sz�kek �s hasonl� h�ztart�si eszk�z�k hevertek eldob�lva. Ezt a sok lomot nem takar�tott�k m�g el a kuk�sok. Az egyik mellett egy nagy szemetes zacsk� volt. Ott motoszk�lt valami. A v�ndor lerakta a kez�ben l�v� fekete b�rt�sk�t. �t l�p�s �s a zacsk�val szemben lesz. N�gy… meg�ll, nagy s�hajt�s hallatszik. H�rom l�p�s… a keze remegni kezdett. Kett�… most m�g elfuthat. Egy… m�r nincs vissza�t. Remeg� k�zzel megemeli a zacsk�t. A k�vetkez� pillanatban egy z�ld sz�n� b�ka ugr�l b�k�sen a m�sik kont�nerig. Az utaz� indulhat tov�bb. Kibotork�lt a s�t�t sik�torb�l.

            Senki nem veszi �szre a t�voz�s�t, az �sszes lak� az igazak �lm�t alussza: a csecsem�, a dolgoz� apuka �s anyuka, az id�sek, kuty�k �s macsk�k, s�t a padl�son a sz�rke kiseg�r.

            A telep�l�s utols� ker�t�s�t vastagon befedte a borosty�n. Itt megpihent. Az udvarban egy kiskutya ugatott bar�ts�gosan. Odaj�tt az ismeretlenhez, kidugta a fej�t �s megnyalogatta a l�ny kez�t.

            Itt „h�s�nk” elgondolkodott, mit is szeretne most. Elhagyta otthon�t, a meleg�gyat, az ismer�s k�rny�ket. �lt�zk�d�s k�zben j� �tletnek t�nt vil�got l�tni, de most egyed�l, a s�t�tben, ny�las k�zzel m�r nem valami b�ztat�. T�l volt az els� �lm�nyen, vagyis sz�vinfarktuson.

            - Semmi baj, menni fog, �letem nagy kalandja. Orron be, sz�jon ki. Nem izgulok. Szeretem a ny�r �jszak�kat, felh�tlen az �g. A sok, apr� csillag egy nagy kerek, sajt alak� �gitest k�r� csoportosul. Ez a Hold, ha valaki nem ismerte volna fel. J�l ismerem. – �gy t�prengett v�ndorunk.

            Ezut�n m�r csak a f�ld�t vezet valahov�, de a c�l m�g messze van. Felt�p�szkodik, sz�ke haj�n megcsillan a Hold sugara.

            - Te is olyan egyed�l �rzed magad? – k�rdezte – Pedig a csillagok mind k�r�lvesznek.

            � is pont �gy �rezte mag�t. Sok bar�tja van, de � m�gis egyed�l �rzi mag�t. Azt szeretn� �rezni, hogy nem csak az�rt vannak ismer�sei, mert meg�rja a h�ziukat vagy ott van, amikor valaki ki szeretn� �nteni a lelk�t. S�hajtott, majd nekiv�gott a nagyvil�gnak. V�get�rt az aszfalt, ezut�n m�r csak f�ld�t van k�t sz�nt�f�ld k�z� �kelve.

            Lassan telt az id�. Ek�zben h�s�nk gondolataiba mer�lve haladt tov�bb. Be�ll a legk�zelebbi v�rosba utcazen�sznek. Emiatt hozta a hangszer�t. Keres egy kis p�nzt, tal�n fel is fedezik, �jszak�ra majd megh�zza mag�t valami motelban. M�g mindig az j�r a fej�ben, hogy j�l d�nt�tt-e. Ebben a pillanatban biztosabb mag�ban, mint b�rmikor. A puszta k�zep�n s�t�l a felh�tlen �g alatt, csod�latos, mintha ezer szentj�nosbog�r rep�lne a feje f�l�tt.

            Hajnalodott, a l�ny kelet fel� tartott. �t �ra k�r�l j�rhat az id�. Igen, a v�n �s csigalass� id�. �gy veszi igaz�n �szre az ember. Az els� napsugarak megsimogatt�k a szepl�s arc�t. Eddig nem volt ideje megn�zni mit h�zott fel, most meg�llt egy pillanatra, hogy szem�gyre vehesse mag�t. Hossz�, sz�ke haja laza l�farokban omlott a h�t�ra. Vil�gosk�k toppot viselt, ami a nadr�gja sz�j�ig �rt. Az �ve vil�gosbarna volt, saj�t kez�vel k�sz�tette. Kopott, n�hol szakadt farmerj�t h�zta fel. A l�b�n fekete, tornacip� volt.

            - M�g f�l�lomban is j�l tudok v�lasztani. – gondolta mag�ban.

            Az �t mellett f�ben, sok gaz k�z�tt elkezdett vir�gozni a Mezei kat�ng. Sokan egyszer� k�rtev�k�nt ismerik, azonban ez a n�v�ny �tv�gyserkent� hat�s�. Az idegen let�pett egyet a k�k vir�gok k�z�l, �s a haj�ba t�zte. Egyre jobban �rzi mag�t, m�r nem is nagyon gondol az otthon�ra.

            Haladt tov�bb, m�r vagy 11 �ra lehetett mikor az egyik domb m�g�l kikandik�lt a „k�vetkez�” v�ros tornya.

            V�get�rt a sz�nt�f�ld. Elker�tett kop�r ter�let vette �t a hely�t. A ker�t�s f�mb�l volt, feket�re festett�k. A rendszeres sort egy kapu t�rte meg. A bej�rat f�l�tt nagy t�bla hirdette, hogy ez egy temet�. A l�ny megl�tta a sok keresztet. Volt k�zt�k nagy, kicsi, fa, �s arannyal futtatott is. Egy egyik s�rra egy – feltehet�leg – anya borul, valamelyik hozz�tartoz�j�t siratta. Az utaz� sz�ve nagyot dobbant, mi lehet az otthoniakkal? J�l vannak, kerestetik �t a rend�rs�ggel. Belenyugodtak, vagy hal�lra izgulj�k magukat? Nem lehet tudni, csak rem�lni, hogy j�l vannak.

             Egy levelet hagyott a sz�leinek. Ez �llt benne:

„Kedves anyu �s apu! (meg kedves �csi)

Eg�sz �jjel gondolkodtam, �s arra a d�nt�sre jutottam, hogy elmegyek – m�g nem tudom mennyi id�re – „vil�got l�tni”. M�g nem voltam sehol, nem is �ltem igaz�n. Az�rt nem v�rlak meg titeket, mert nem szeretn�k k�nnyes b�cs�t. Nemsok�ra tal�lkozunk.

L�nyotok”

            D�lut�n n�gy �ra volt, mire oda�rt a k�vetkez� �llom�s�hoz. A v�rosba �rve arra lett figyelmes, hogy a telep�l�s tele van hazafel� igyekv� emberekkel, akik m�r v�geztek a munk�val. Otthon v�rta �ket a meleg �tel �s a szerelem. F�h�s�nket most ilyesmik nem kecsegtett�k.

             Az egyik t�ren - ahol a sz�nh�z is �llt - ott voltak az utcazen�szek. Egy n� �s k�t f�rfi. V�ndor a n� mell� telepedett le. Bemutatkozott, a n� is. Besz�lgettek, majd egy�tt zen�ltek. A „hobby zen�sz” (ezt jobban szeretik) mellett egy kisl�ny �llt. Mint k�s�bb megtudtam a zen�sz l�nya. Aranyos gyerek volt, b�r el�g csintalan.

            „Este elv�ltunk egym�st�l, holnap tal�lkozni fogunk. M�r nagyon v�rom, eg�sz j�k vagyunk egy�tt, ma is �sszeszedtem p�r forintot.” – ezt a bejegyz�st �rta a napl�j�ba.

            �jszak�ra egy zs�kutc�ban, l�v� motelben tal�lt sz�ll�st. A szob�j�ba �gyat, asztalt �s sz�ket pr�seltek. A l�ny napl�t vezetett, amikor kopogtak az ajt�n.

            - Tess�k, – hangzott a v�lsz – szabad!

            Kiny�lt az ajt�, meleg leveg� �ramlott a helys�gbe…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s